Döntős tábor

Március 21-én elindultunk a táborba, ami a Lakiteleki Népfőiskolán volt. A buszút után amikor megérkeztünk, rögtön megkaptuk szobáinkat. Még 1 óra szabadidőt is kaptunk, ami azt jelentette, hogy lesz időnk berendezkedni. Egy kis terepfelderítés után már mentünk is az első feladat helyszínére.
Ott be kellett mutatni a blogunkat, valamint a plakátot is amit már a tábor előtt elkészítettünk.Az első forduló után egészen este 10 óráig érdekes programokon vettünk részt. Akkor volt az eredményhirdetés. Nagy örömünkre mi is továbbjutottunk. Azonban nehéz feladat várt ránk : A Toldi két versszakát kellett népiesen előadni. És a döntő reggel 9-kor kezdődött. De nem bírtunk aludni, úgyhogy rászántuk az időt, és megtanultuk a Kis kece lányom... dallamára. Másnap előadtuk, és ebédkor az eredményhirdetésen örömmel hallottuk, hogy másodikak lettünk. Sok érdekes könyvet kaptunk a Magyarországi értékekről. A hazaúton már éreztük az álmatlan éjszakát és nagyon örültünk, hogy végre itthon vagyunk.

Köszönjük szervezést Lezsák Sándor képviselő úrnak
Valamint a Magyar Értékeink Akciócsoportnak (MÉA)
http://ertekeink.blogspot.hu/

Legkülönlegesebb érték

Az ásatás
2002-ig nem volt pontosan meghatározható a leletek helye, azonban a 2010 őszén indult, Rosta Szabolcs vezette ásatás sok rejtélyt tárt fel.A monostor kutatása során rengeteg leletet találtak az Árpád-korból.Többek között pénzérméket, nyílhegyeket, valamint kőbe vésett rajzokat valamint ékszereket is. A hivatalos régészeken kívül önkéntes helyiek is segítették a munkát.A feltárás bemutatása végett már több előadást is tartottak, ami sikerrel is járt, mivel egyre több látogatót vonz az ásatás. Nagyon érdekes, hogyha az ember kimegy végignézi a régiek eszközeit, már nem is olyan nehéz elképzelni, milyen lehetett az élet akkoriban.

A monostor körül régebben temető volt, ezt bizonyítják a körülötte levő sírok is.

Értékeink a felnőttek szemszögéből

Kor: 80 év
Nem: Nő
Hely: idősek otthona
Mit tart értéknek a faluból és környékéről?

• Véleményem szerint nagy jelentősége van a pusztának, mert már gyermekkorom óta megvolt.Ezen belül is főként a nemzeti park, a neves ősborókással.A hittanya már elég régen épült, mégis még ma is tartanak ott hittanostáborokat. A ménesben megszámlálhatatlan ló élt, azonban mára számuk kissé megcsappant, még mindig népszerűségnek örvendenek.Csikósaink régóta űzik mesterségüket.A nem rég feltárt kolostor is megerősíti a hitet abban, hogy nem is olyan sivár volt régen a környék.Híres fogathajtónk Abonyi Imre már elhunyt, de emlékét máig is őrizzük(Az évente megrendezett Abonyi-fogathajtó verseny).

Bemutatkozás

Mi 1 kis csapat vagyunk Bugacról, ott a Rigó József Általános Iskola 7.osztályába járunk.
Az iskolánk a falu szinte közepén fekszik, nem nehéz odáig eljutni a környező házakból. 8 évfolyam van és ezen belül 12 osztály.(a és b, természetesen :) ).
Kedveljük az informatikát és a fotózást, ezért ez a verseny kapóra jött nekünk, hogy kipróbáljuk tehetségünket.

Településünk, lakhelyünk

Mi az Alföld területén, a Kiskunsági Homokhátságon egy pusztai faluban, Bugacon élünk. Ez a kis község egészen fiatal, ez évben lesz hivatalosan 64 éves. A települést az itt elfutó vasút "hozta létre". Ugyanis először csak az állomás és a szén és víztároló épült fel,

e köré települtek folyamatosan az emberek.












 Nevéről: A kun kódex szerint a "Buga" szó bikát jelent, a Bugac (esetleg Bugacs) bikával foglalkozó egyént.
1391-ben tettek róla említést egy oklevélben de már az Árpád-korban is létezett, neve alapján valószínűleg az 1241-42-es tatárjárás után a kunok alapították. 1910-ben jelölték ki faluhelynek, egészen 1950-ig Kecskeméthez tartozott, ezután már önálló településként működött.

Árpád-kori eredetét a falu mellett folytatott ásatás bizonyítja, amikor is több ékszert, kegytárgyat valamint korai pénzérméket találtak a régészek (akiket Rosta Szabolcs vezetett) Pétermonostoron. Korábban ez egy temető volt amit a felszínre hozott csontvázak is bizonyítanak.

A Bugaci ménes híres és  lovasai is.Itt található a bugaci  ménes, mely  közel száz lóból  áll, fajtája kisbéri félvér.Megtalálhatjuk a pusztán az őshonos magyar állatokat: mangalicát, szürkemarhát, rackanyájat.

Régen és Most

A pusztán található a Karikás Csárda nevű vendéglő, mely 1993 óta működik. Egyszerű nádtetős, fehér falú, akár régebben a parasztházak. Különösen ügyelnek a tradicionáls pusztai ételekre. Itt megtalálható szinte minden az egyszerű lebbencslevestől a pörköltön át, egészen a gulyáslevesig.

Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. Az Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A piros kereszten haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép panoráma nyílik az ősborókásra. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.

A mészben gazdag változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak adnak otthont. Jellemző fajok a borzas len, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. Rovarvilága is nagyon gazdag. Érdekessége a fűrészlábú szöcske egyetlen alföldi előfordulása. Hüllőfaunája nemzetközi szempontból is jelentős az itt élő, veszélyeztetett parlagi vipera miatt. Leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.

Pásztormúzeum 1975-ben épült meg Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók.

A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg.





2 szobor is található a faluban mindkettő a játszótér közelében, így a gyerekek játék közben is tanulhatnak történelmünkről.

Petőfi-szobor:

 

Szent István-szobor: